Már csak
megszokásból nézek fel
csillagokat kutatni
űr-be látok.
2019. február 18., hétfő
2019. január 30., szerda
2019. január 14., hétfő
vagy nagyon vagy sehogy
Én vagy nagyon szeretek vagy sehogy
Hogyan is tudnék másképp?
Egy nap mindenkitől árva vagyok
másnap gyermeke a világnak
Egy nap neked adnám világom
másnap fel sem ismerlek az utcán
Egy nap meghalok az éjszakáért
másnap a hajnalért.
Egy nap mindenem a hazám
másnap már úton vagyok idegen országba
Hogyan is tudnék másképp?
Én vagy nagyon szeretek vagy sehogy.
Hogyan is tudnék másképp?
Egy nap mindenkitől árva vagyok
másnap gyermeke a világnak
Egy nap neked adnám világom
másnap fel sem ismerlek az utcán
Egy nap meghalok az éjszakáért
másnap a hajnalért.
Egy nap mindenem a hazám
másnap már úton vagyok idegen országba
Hogyan is tudnék másképp?
Én vagy nagyon szeretek vagy sehogy.
2018. október 16., kedd
elejtés
Félek
hogy ha tovább táguló pupilákkal
nézem tova tűnő lábnyomait
kiesik mögüllük és újra elindul.
hogy ha tovább táguló pupilákkal
nézem tova tűnő lábnyomait
kiesik mögüllük és újra elindul.
2018. augusztus 23., csütörtök
2018. április 13., péntek
Tél
OLyan nekem ez tudod
mint supermannek a kryptonit
ez a hideg.
Az üvegre ráfagyott forró lehelletek.
Meg a kipufogó gőztől felolvadó jeges járda.
4 levegő alatt fagy meg az orrszőröm
és
Kőre fagyott pisán csúszik a lábam.
mint supermannek a kryptonit
ez a hideg.
Az üvegre ráfagyott forró lehelletek.
Meg a kipufogó gőztől felolvadó jeges járda.
4 levegő alatt fagy meg az orrszőröm
és
Kőre fagyott pisán csúszik a lábam.
2018. március 22., csütörtök
Péternek.(Madár parlament)
Emlékszem.Gyerek voltam még.
Ennél is gyerekebb.
Egy szűk utcában pozsonyban kisütött a nap áldottan
Galambok reppentek szerteszétt távolban.
[emlékszel (már persze ha olvasod ezt) talán két lehet hogy három évvel ezelőtt megigértem hogy irok neked egy verset az egyik képedhez,de az is lehet hogy csak megihletett.eddig jutottam vele,sajnos már nem tudom folytatni mert azok a dolgok érzések amik akkor bennem voltak és ezt ihlethették rég elmúlt, az az időszak,más utcákat járok már szemekkel,de azt nem tudom megmondani hogy javult vagy romlott a látásom azóta]
Ennél is gyerekebb.
Egy szűk utcában pozsonyban kisütött a nap áldottan
Galambok reppentek szerteszétt távolban.
[emlékszel (már persze ha olvasod ezt) talán két lehet hogy három évvel ezelőtt megigértem hogy irok neked egy verset az egyik képedhez,de az is lehet hogy csak megihletett.eddig jutottam vele,sajnos már nem tudom folytatni mert azok a dolgok érzések amik akkor bennem voltak és ezt ihlethették rég elmúlt, az az időszak,más utcákat járok már szemekkel,de azt nem tudom megmondani hogy javult vagy romlott a látásom azóta]
2017. június 6., kedd
2017.4.1
Két karod ölelésében(a
mint kis madár(b
de neaggódj fecske vagyok(c
holnapra tova repülök(c
elég csak egy pillanatra tova nézned(a
és párnád helyén(a
már csak oda száradt árnyékot találsz(d
mint kis madár(b
de neaggódj fecske vagyok(c
holnapra tova repülök(c
elég csak egy pillanatra tova nézned(a
és párnád helyén(a
már csak oda száradt árnyékot találsz(d
2017. május 2., kedd
2017. február 15., szerda
M.nek
szakállad kusza fonatkéntt egybe kélt hajammal
fülem mögött maradt lélekzeted próbálom most elkapni.
mintha széttárt ujakkal nyúlnék tenger vizért
azt megkóstolni ha sikerül is akkor is mérgez.
fülem mögött maradt lélekzeted próbálom most elkapni.
mintha széttárt ujakkal nyúlnék tenger vizért
azt megkóstolni ha sikerül is akkor is mérgez.
2017. január 2., hétfő
lázálom
Úgy hullik ki könnyem hogy észre se veszem.
Tegnap még egy egész termet belehetett volna fűteni velem.
téáskanálnyi értelem folyik végig a mellemen.
körmeim alatt húsz tonna kérelem.
fejemre ezernyi pici hangya húzott elefántot
azt összenyomni.
fogaim réseiben (már) őrölt hajnalka mag
a hányinger el-el kap.
szám szélén lógó nyáldarab
a testnedved rám ragad
horpadt borda odúban lakom
hiányzik illatod.
Tegnap még egy egész termet belehetett volna fűteni velem.
téáskanálnyi értelem folyik végig a mellemen.
körmeim alatt húsz tonna kérelem.
fejemre ezernyi pici hangya húzott elefántot
azt összenyomni.
fogaim réseiben (már) őrölt hajnalka mag
a hányinger el-el kap.
szám szélén lógó nyáldarab
a testnedved rám ragad
horpadt borda odúban lakom
hiányzik illatod.
2016. október 30., vasárnap
Őszi memoár
Kora tavasz volt akkor
Épp hogy elkezdtek
énekelni a madarak
nem törtem poharat
csak magamat
hogy megfeleljek
késő volt már
akkor
mikor sirva
átléptünk a nyárba
és a nagy meleggel együtt
belőlem is patakok folytak
de te semmit sem láttál
csak azt hogy távolodom.
mert ahogy az őszi
szelekkel a nyarat
úgy téged is
elengedtelek.
2016.10.13
Épp hogy elkezdtek
énekelni a madarak
nem törtem poharat
csak magamat
hogy megfeleljek
késő volt már
akkor
mikor sirva
átléptünk a nyárba
és a nagy meleggel együtt
belőlem is patakok folytak
de te semmit sem láttál
csak azt hogy távolodom.
mert ahogy az őszi
szelekkel a nyarat
úgy téged is
elengedtelek.
2016.10.13
2016. október 27., csütörtök
Hal a vízben
Elvagyok mondom magamban,
Csak a derekam ne fájna,
Meg a lábam ne fázna.
De hát feltételes mód mind a kettő
és én ma este úgy is összevérzem a lepedőt.
Kastély kéne meg herceg
és hableányokkal úsznék a kád kellemetlen langyos vizében
Csak a derekam ne fájna,
Meg a lábam ne fázna.
De hát feltételes mód mind a kettő
és én ma este úgy is összevérzem a lepedőt.
Kastély kéne meg herceg
és hableányokkal úsznék a kád kellemetlen langyos vizében
2016. január 17., vasárnap
milyen szép
La vie en rose szól
dohány füst száll fel tekeregve
a lelkem el veszik benne
ez a gyenge szál tart engem ide.
Minden olyan csendes,
csak a sercegegő hamu a pohár vizben
az eggyetlen ami zajt ad.
meg ez a szerelmes dal.
Elveszve hallgatom mind kettőt a takarómból.
dohány füst száll fel tekeregve
a lelkem el veszik benne
ez a gyenge szál tart engem ide.
Minden olyan csendes,
csak a sercegegő hamu a pohár vizben
az eggyetlen ami zajt ad.
meg ez a szerelmes dal.
Elveszve hallgatom mind kettőt a takarómból.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)