Félig fagyos tájra néz az erkély
fehér köd szál fel a habokból
én csak lubickolni akarok
elveszni ebben a csillogó mélységben.
De benned nem,benned nem.
nehéz ez most nekem
mert nem tudom hogy mondjam
olyanok vagyunk mint lila és a zöld
szerintem össze illünk de a valóságban nem.
Sárga gyöngyöződés,fehér füstű hamutál
tiszta leszek.
egyszer leszokok mindenről.
a helytelen ragozásról,az értéknélküli kapcsolatokról.
e kettőről mindenképp.
